Még csak 14, de már szexel!

Liza átlagos, "problémamentes" kamaszlány átlagos gondokkal. Van egy nővére és egy húga. Ő éppen 14. A hétvégén mesélte el anyukájának, hogy a fiúval, akivel már több, mint fél éve járnak, a múlt héten összebújtak. Túl van élete első IGAZI szexuális élményén, és nem bánja, csak most azt nem tudja, hogy hogyan tovább. A fiú 16 lesz nem sokára. Mindketten vágytak rá, mindketten akarták. Védekeztek. Azt mondja, az osztályban ez szinte természetes. Majd minden lánynak volt már szexuális kapcsolata, akár nem is egy. Ez náluk így normális. 

Anyja kérdése: Ez normális?! Most mi legyen? Tiltani? Engedni? Ez egy normális fiú. Kedves, udvarias, jól tanul, ahogy Liza is. De olyan fiatalok még. A kétségbeesés és a düh keveredik bennem. Mit csináljak?

A féltő támogatás többet segít, mint a szigorú tiltás (fotó:http://photopin.com/)

Gyors helyzetértékelés:

A fiatalok még valóban igen fiatalok, ha tetszik, Liza még igazán gyerek. Lehet vitázni arról, hogy a biológiai érés ma előreszalad, míg a lélektani érés meglehetősen megkésett a korábbi korokhoz képest. Ám minden történet egyedi, érdemes így tekinteni rá.

Nem titkolóznak kapcsolatukról, sőt, a kislány maga meséli el anyjának a történteket, úgy tűnik, a kamaszkor nehézségei mellett Liza bízik az anyjában, érzelmileg terhelhető a kapcsolatuk, ami azt jelenti, hogy Liza nem szorong attól túlságosan, hogy ha elmeséli intim történetét, az anyja - számára elviselhetetlen módon - "kiakad", elfordul tőle, indokolatlanul büntetni fogja.

A szülők ismerik Liza barátját, annak szüleit, összességében jó véleménnyel vannak a másik családról. 

Liza anyukája kétségbe esik a szexuális viszony hallatán. Noha lánya kapcsolata vagy fél éve tart már, nem számít arra, hogy a barátkozás, a járás egy komolyabb kapcsolati szintre lép és a testi kapcsolat nem lesz kizárható a fiatalok életéből.

A dilemmák: Tiltani, vagy nem tiltani?

Mire megyünk a tiltással? A kamaszkor sajátossága a szülők elvárásaival szembeni lázadás, a tiltások gyakori semmibe vétele, a gyakori hibás helyzetértékelések, a nehézkes, konfliktusos kapcsolat a szülővel. Így sikerül a fiatalnak önmagát, mint felnőttet egyre pontosabban meghatározni, így sikerül elkülönülni, felnőni, önmagáért mind inkább felelősséget vállalva felnőni. 

Esetünkben anya és lánya között - úgy tűnik - a bizalom működik, a kapcsolatuk elbírja a kamaszkorral járó érzelmi terheket. Ezt egy esetleges merev tiltással - amit lássuk be, meglehetősen nehéz lenne féléves együtt járást követően korrekt módon indokolni - nem éppen szerencsés kockáztatni. 

Sokkal inkább érdemes Lizával közösen megbeszélni a Hogyan tovább?-ot! Erre neki igénye is van. Érdemes lehet elmondani, hogy a szülő igen korainak tartja a rendszeres szexuális kapcsolatot, félti, ugyanakkor közösen gondolják végig, hogy a biztonságos nemi élet milyen módon alakítható ki Liza esetében. Ha kell, többször is kerüljön elő ez a téma, menjenek együtt nőgyógyászhoz, beszéljék át a nem kívánt terhesség kivédésének lehetőségét és persze a különféle nemi megbetegedések, fertőzések elleni védekezést is. Ha túl direktnek tűnne a helyzet, érdemes inkább az osztálytársak felől megközelíteni a témákat. Mit tudunk, ők hogy védekeznek? Mit mesélnek a saját kapcsolatukról? Mit gondolnak a szexualitásról és ezzel Liza milyen mértékben ért egyet, ő mit gondol, igaza van-e az osztálytársaknak.

+1 kérdés: Beszéljünk a fiúval és/vagy a szüleivel?
Tapintat, tapintat, tapintat!
Ha abból indulunk ki, hogy Liza barátját a család jóravaló, barátságos, őszinte és elfogadható fiúnak ismerte meg, kérdés, hogy mennyire bíznak abban, hogy a szexualitás kérdését is  komolyan veszi, elvárható felelősséggel viseltetik. Természetesen az óvatos tapogatózás, az őszinte szó sosem árthat. Egy megalapozott, bizalomra épülő kapcsolat még ezt a nagyon intim témát is el fogja viselni.

Miért lehet nehéz a szülőnek?

Részben, mert a szexualitás a felnőtt lét természetes velejárója és esetünkben egy tinilányról van szó. Nyilván, a féltés egyértelmű a helyzetben.

Eszembe jutott, hogy az sem mindegy, a szülő hogy áll a szexualitáshoz. Ő maga mit gondol róla? A szex természetes velejárója az életnek, vagy szükségszerűen elszenvedett dolog. Lehet beszélni róla? Mennyire vált tabutémává a családban, és mennyire lehet ezt a tabut feloldani?

Nem szabad elfelejtenünk, hogy sok szülőt gyermeke párkapcsolata, vagy aktív nemi élete emlékezteti az idő múlására, saját korának előre haladására, és arra, hogy a gyermek bizony már alig gyermek. Felnő, felnőtt és lehet, hogy rövidesen elhagyja a családi fészket. Ezzel sem egyszerű birkózni. 

Néhány segítő gondolat a végére

A szülő gondolja át, hogy is volt ő maga fiatalként a szexualitással? Milyen volt az első? Ki volt az első? Miért úgy alakult, ahogy? Mennyi segítséget és magyarázatot kapott ebben a szexualitás, vagy a párkapcsolatok témájában a családjától? Mit lett volna jó megkérdezni? Mire nem kapott választ? Mivel kellett megküzdenie fiatal felnőttként? Van, amivel a mai napig nehézségei vannak? 

Ha ezekre a kérdésekre őszintén mer magának válaszolni, közel kerülhet ahhoz, hogy lánya bontakozó szexualitásával kapcsolatos érzéseit, aggodalmait megértse. Sokat segíthet...

Ha nem boldogulnál, akkor inkább kérj segítséget!