Kamaszokkal dolgozni ma az egyik legnehezebb és az egyik legizgalmasabb dolog, amit el
tudok képzelni magamnak.
Állandó nyüzsgés, olykor értéknélküliség, gátolatlanság, azonnali és hangos reakció bármire, amit a világ az útjába hoz... Nem túl kellemes.
Karácsony előtt meghívást kaptam egy remek egészségnapra. Előadóként az volt a dolgom,
hogy 14-18+ éves fiataloknak beszéljek a lelki egészségről. Úgy határoztam, inkább VELÜK beszélnék a lelki egészségről, lehetőleg az ő lelkük - létük - egészségéről.
Rettegett feladat!
Egy szakközép- és szakmunkásképző iskola fiataljaival, osztályonként 25-30 főnyi szkeptikus, kritikus, érdeklődő és érdektelen, visszahúzódó és ripacskodó lánnyal(nővel-?), fiúval(férfival) cseppet sem egyszerű szembe nézni.
Mi lehet egy efféle "felhívó" óra reális célja? Egyszerűen fülekre és némi figyelemre találni. Egy-egy szóval elérni valami nagyon védett kis területet odabent, kopogtatni, hátha kinyílik és beenged valamit a hallottakból, amit talán élete során, egy alkalmas időpontban a javára használ.
tudok képzelni magamnak.
Állandó nyüzsgés, olykor értéknélküliség, gátolatlanság, azonnali és hangos reakció bármire, amit a világ az útjába hoz... Nem túl kellemes.
Karácsony előtt meghívást kaptam egy remek egészségnapra. Előadóként az volt a dolgom,
hogy 14-18+ éves fiataloknak beszéljek a lelki egészségről. Úgy határoztam, inkább VELÜK beszélnék a lelki egészségről, lehetőleg az ő lelkük - létük - egészségéről.
Rettegett feladat!
Egy szakközép- és szakmunkásképző iskola fiataljaival, osztályonként 25-30 főnyi szkeptikus, kritikus, érdeklődő és érdektelen, visszahúzódó és ripacskodó lánnyal(nővel-?), fiúval(férfival) cseppet sem egyszerű szembe nézni.
Mi lehet egy efféle "felhívó" óra reális célja? Egyszerűen fülekre és némi figyelemre találni. Egy-egy szóval elérni valami nagyon védett kis területet odabent, kopogtatni, hátha kinyílik és beenged valamit a hallottakból, amit talán élete során, egy alkalmas időpontban a javára használ.
Meggyőzni? - Reménytelen!
Tartósan lekötni a figyelmét? - Majdnem teljesen reménytelen.
Rávilágítani összefüggésekre? - Érdemes!
Vonatkoztatni a jelenlévőkre, amennyire hagyják és igénylik? - Tuti siker, és közben pengeélen táncolsz.
Alá-, túl-, vagy lebecsülni őket? - Módszertani öngyilkosság.
Kicsit szeretni őket? - Keserédes kenyér, és megérzik.
Hálát várni? - Önáltatás.
Lesni az apró árulkodó reakciókat? - Nem kell ennél több és jobb visszajelzés.
Kellemes élmény...
 |
| Lelki egészség a Ganz-Munkácsy-ban |
Ez a kép formálódott 16-17 évesek körében, amikor a lelki egészségről beszéltünk. Összehoztuk, hogy szerintük mi minden határozza meg, hogy éppen hogyan vagyunk - már 16-17 évesen.
És láss csodát!
Azt mondják, hogy a lelki jóllétünkhöz önbizalom és némi önbecsülés kell.
Szerencsére ezeket a fogalmakat a helyükön kezelik és értik. Legalábbis ők értették.
Nézd meg, mi minden támogatja, vagy éppen rombolja ezeket!
Lakókörnyezet (Így mondták!), osztálytársak, szerelem (Ez kerül fel legutolján!), család (Ez kerül fel
legelőször!), média, barátok, tanárok (Maguktól, puncs nélkül...)
Egyetlen tanóra keretében nem jutott idő, hogy ártalomról beszéljünk. Mindenütt azt hallják, ez, vagy az a dolog nem jó, kerülendő, vigyázni kell, baj lehet... Ezen az alkalmon a hangsúly a pozitív oldalra
került: Hogyan lehet jól csinálni? Hogy lehet jól lenni? Kicsit tudatosabban jól lenni? Talán értékeket soroltunk fel, talán csak üres szavakat..., kinek-kinek választása szerint.
A hatás-sorrend azonban egyértelmű:
I. CSALÁD
II. BARÁTOK
III. SZERELEM
Te hogy vagy a lelked egészségével?
Ne legyen rá szükség, ha mégis, kérj segítséget!
